Ősmagyar

Ősmagyar az ELKÚRTUK kategória része. Az itt lévő cikkek például rendőrállamokról szólnak.

Az Ősmagyarság mint olyan

Egy átlagos magyar állampolgár mindennél jobban utálja Magyarországot, és a világ legfosabb és legigazságtalanabb helyének tartja. Ennek ellenére bármikor kész kiállni érte, megvédve azt bármilyen nemmagyartól (akik valójában jót is látnak az országban), megmutatva, mekkora szittya harcos is ő valójában. Hála a recessziónak, a második világháború előzményeihez hasonlóan, folyamatosan nő a gyűlölet Szűz Mária kicsiny országában. Szerencsére egy igazi hazafi, már jóval ezelőtt nekiállt utálni minden létező fajt környezetében, ami csodálatos országunkra bárminemű veszélyt is jelenthetne.

Átlagos Ősmagyar

Ha mégegyszer meglátom azt a kurva macskát

Vonal Gábor

Az árpádsávos zászló. Annyira uszító, hogy még a Dávid csillagokat is rosszul rajzolták rá és többször

Az átlagos szittya harcos, már 13 éves korára komplett nemzeti öntudattal és proletárnegyedbéli betanítottmunkás alkoholista szülőkkel rendelkezik. Országa iránti határtalan szeretetét úgy fejezi ki, hogy szarrárücsköl mindent a környezetében, valamint kukákat gyújt fel kannásborral a kezében. Sajnos nem minden magyar igazi magyar, viszont hazaáruló. Igazi magyarként, mindig versenyeznünk kell környezetünkkel látszatkeltésben, ezért célszerű minél jobban kimutatni, hogy mekkora hunok is vagyunk.
Egy átlagos neo-honfoglaló munkásember akkor igazán magyar, ha:

• Hátrafelé ülve vezet és közben nyilaz.
• Csak húst eszik (vagy legalábbis azt kell, hogy higgye). Egy egészséges magyaros reggeli lehet például: májkrémbe forgatott tepertő, szalonnával körbecsavarva, ez hurkába töltve, hideg zsírral leöntve majd egyben bepanírozva. Ez mint köret fogyasztandó a körömpörkölt mellé.
• Ki tudja rakni a Rubik kockát egy gémeskútban ülve.
• A fogain lévő koronákon elhajlott kereszt van.

Híres Ősmagyarok

Azok az Ősmagyarok, akik nem otthon harcolnak az állammal, a médiában teszik. Közülük pár hírességet emelnénk ki:

• Tomcat - a "Tomcat" egy szép ősi magyar név, ami ruhaboltot jelent. Jelenleg az indexnek írja a cikkeit.
• Vó'na Gábor - A Jobbik vezetője. Szeretné megoldani a vasút problémáit, hogy többen tudjanak utazni vele külföldre. Ezért is hívják Vonat Gábornak.
• Sodika - alias Kiss Endre Farkas, a nemzet krónikása. Valaki egyszer úgy jellemezte, mint a szélsőjobb Forest Gump-ja, ezzel nagyjából mindent elmondtunk róla. Főbb tevékenysége Tomcat pereinek videózása és annak bizonyítása, hogy nem beszédhibás:

Magyar pártrendszer

Backdoor marketing

2010-ig itthon kétpártrendszer volt, illetve pár olyan kis eltörpült csökevény párt, amik idegesítő kis törpekutyákhoz hasonlóan néha megugatják a nagykutyákat, aztán visszaszaladnak a házukba a kerítés mögé, ahonnan nem lehet elérni őket. A két választható párt közül az egyik igazat mondott, és megváltást hozott nemsokára, csak a másik párt, ami csupán hazaáruló háborúsbűnös posztávós besúgókból áll, ezt nem engedte. Attól függően, hogy melyik pártra szavazol hazudod, hogy szavaztál, te magad is a hazafi vagy a söpredék kategóriába tartoztál. Azt a felvetést, hogy a megosztottságot maguk a pártok generálják, és mindkettőjüknek felettébb kifizetődő, csupán az utóbbi, hazaáruló oldal terjesztette. Jelenleg formális többpártrendszeren alapuló egypártrendszer van, egy véletlenül túlságosan megerősödött kormányzó párttal és pár kisebbfajta látszatpárttal, akiknek a feladatuk a Parlament üresen maradt székeinek seggel való melegítése. Jelenleg a magyar állampolgár a sima hazaáruló, a ballib zsidó hazaáruló, illetve a nemzeti egységet megtörő hazaáruló titulusok közül választhat egy hozzá illőt.

A probléma

Akikre büszkék lehetünk

A következő fajok jelentenek problémát országunk lakóira (a címszavak mellett, a leggyakrabban említett okokat is megemlítettük):

1. Cigányok - nem dolgoznak, nem érdekli őket a munka, nem tartanak össze, nekünk kellene irányítani az életüket
2. Zsidók - folyton dolgoznak, elveszik tőlünk a munkát, túlságosan összetartanak, ők irányítják az életünket

További ellenségeink még:

1. Bármelyik velünk szomszédos állam - adják vissza a területeinket
2. Bármelyik velünk nem szomszédos állam - nem adnak nekünk a területeikből
3. Nacionalisták - hazaárulók
4. Kommunisták - hazaárulókat árulnak el
5. Fasiszták - hazaáruló hazaárulókat árulnak el otthon
6. Masiniszták - lásd: MÁV
7. Cionisták - minden tavasszal a Tisza tele megy cionnal

Magyarországon soha semmilyen probléma nem lenne, ha nem lennénk tele ránktörő ellenségekkel.

Nagyobb probléma

Kawaii magyar

Magyarország jelenlegi legnagyobb problémája, hogy titkon mint mindent, a zsidók irányítják. Ezt a következő képen tudják elérni:

• Mindent ők irányítanak. Amit úgy tűnik, hogy nem, még azt is. Csak titokban, a titkos hálózataikon keresztül, amikről azért nem tud senki, mert annyira jól irányítják őket.
• A médiát is ők irányítják, hogy ezzel formálják a tisztalelkű hazafik, vitéz leszármazottainak ártatlan lelkét liberálissá.
• Az én biciklimet zsidók rontották el.
• A lohere.net is a zsidók miatt szar.

Még nagyobb probléma

Mindent vissza!

A második világháború után megrendezett olimpiai játékok keretében (Triatlon) elvesztettük országunk területeinek egyharmad részét. Franciaországban eközben viccből kitalálták, hogy létrehoznak Európában véletlenszerű új országokat. Ezek az "országok" a következők:

• Horváth ország
• Csehek
• Szlovákok
• Csehszlovákok
• Lengyelország
• Románia
• Sopron

A tőlünk elcsatolt területeken szerencsére nem élnek magyarok, tudhatjuk meg az EU-tól. Ebből következik, hogy külföldön nincs diszkrimináció és rasszizmus sem - ezek is, mint a legtöbb jó dolog, egyszerű magyar találmányok.

Óriási probléma

Még a magyar zsidóságot is negatívan érintő probléma, országunk jelenlegi demokratikus államformája, a diktatúra. Itthon a Szomszédok teleregényhez hasonlóan, minden KÖCSÖG kibaszottul ért a politikához, és teljes szívéből hiszi tudja, hogy egy-két egyszerű változtatással, minden létező problémát meg lehetne oldani itthon.
Jelenlegi politikai problémák és megoldásaik:

• Gyurcsány takarodj!
• Kevés a demokrácia - több pártra lenne szükség, akik közül választhatunk.
• Túl sok a politikus - egy darab elég lenne belőlük, például Orbán Viktor Putyin.
• Túl sok a külföldi tőke és a külföldi multi hazánkban - egyet sem szabadna beengedni, helyette magyar multikat kellene külföldre exportálni.
• Túl kevés a munkahely - kellenének multi cégek, hogy munkalehetőséget biztosítsanak.
• Nem értékeljük természeti adottságainkat - egy csomó szép hely mellett lehetne autópályát építeni Horvátország felé.
• Túl nagy a korrupció - amiből kihagynak.
• Túl nagy az államadósság - nincs miből fizetni a 19. havi nyugdíjat.
• Nem értékeljük kellően nemes olimpikonjainkat - több futballstadionra lenne szükség, hogy szurkolhassunk.
• Az értelmiség külföldre megy - azokat, akiknek gyerekként már ez a céljuk, el kellene vinni a tanárnőnek az igazgatóiba.
• Mindent eladunk külföldre - itthon kéne megvenni inkább az áruinkat.
• Minden egyéb problémát pedig adócsökkentéssel lehetne megoldani, ahogy azt az ellenzék is megmondta.

A rémálom

Feleim, Magyarok! Borzalmas álmot láttam az éjjel, melyet kénytelen vagyok most ismét feleleveníteni, hogy megoszthassam veletek, ugyanis a Nemzet Krónikásának sorsa múlhat rajta!

A választások éjszakáján járunk, a helyszín a Nemzeti Kávéház, ahol is a Jobbik ünnepli a kínkeservvel megszerzett 5 %-át. Jelen van a Nemzeti Oldal minden prominens szereplője; az egész Jobbik vezérkar, a hozzátartozó értelmiségi holdudvar is számos kiválósággal képviselteti magát. Krokó tanár úr, Molnár F. Árpád, Pál Marci, és történetünk főszereplője, Sodika is mind ott vannak. Mindenki tökrészeg, a hangfalakból a Megállj, megállj, kutya Szerbia című nóta szól végtelenítve.

Sodi egy piros-fehér csíkos Wayfarerre emlékeztető napszemüveget visel, de a lencse Nagy-Magyarország-alakú. Pál Marci fejét egy szopóálarccá alakított rózsaszín vegyvédelmi maszk fedi, testét nyilas karszalagokból összefércelt, meghatározhatatlan rendeltetésű ruha takarja, amely többet sejtet az intim régiókból, mint ami egy magamfajta konzervatív úr számára a jó ízlés keretei közé fér. Novák Előd vörös parókában, kisminkelve, francia manikűrrel a körmén szór csábos pillantásokat az összegyűltek felé a pulpitustól jobbra eső székről; az emelvényen éppen Morvai Krisztina szónokol. Morvai el van hízva, mázsa fölött lehet, szájából véres nyál fröcsög, és amikor külön megnyomja a “zsidó” szót, amely minden mondatában legalább kétszer elhangzik, kiröppen egy-egy foga is. Ujjaival olyan erővel markolja a mikrofont, hogy egy éles csattanással lepattannak a horogkereszt-motívummal díszített műkörmei. Egyik a Sodi előtt lévő long island iced tea-ben landol.

Ekkor a zene hirtelen megváltozik. A Night Boat to Cairo hajókürtre hajazó szaxofonjára az egybegyűltek unott képpel felállnak a székeikről és elindulnak Sodi felé, akárcsak valami zs-kategóriás zombifilmben. Sodi láthatóan meg van rémülve. Pál Marci felé fordul segítséget várva, de Marci mással van elfoglalva: kiguvadt szemekkel Elődöt bámulja és veri a faszát, miközben a jobb csuklóját véresre harapdálva hörög. Egy jéghideg kéz Sodi vállához ér. Endre halálra váltan fordul hátra, de már késő: négy nagydarab, lila bomberes, kisminkelt szkinhed megragadja, az asztalra löki. Letépik róla a könnyen szakadó kínai piacos ruhákat. Sodi halálra váltan, egy szál napszemüvegben kiáltozik segítségért, de ezzel senki sem foglalkozik. A társaság nagy része körbeállja és sátánian röhögve veri a faszát.

A szkinhedek hirtelen mozdulatlanná dermednek. Megjelenik Vona Gábor, aki Ronald McDonaldnak öltözve, sliccét laza mozdulattal feltépve közelít Sodi felé. Akik mellett elhalad, a földre borulnak, és a cipőjét nyalogatják. Mikor Vona Sodihoz ér, már kezében van a 40 centis körülmetélt kőkemény fallosza. Megáll Sodi fölött, és így szól: - Te vagy az, akit Sodinak neveznek? -Ggrrggrhhg… -Válaszolj, kutya! – sipít rá affektálva az egyik őt lefogó szkinhed. -Én vagyok. -Akkor most jött el az idő, hogy megfizess a bűnödért, azért, mert nem mentél el az ártány-kuruc tárgyalást megörökíteni. Hogy miért tetted ezt, gyávaságból, vagy lustaságból, teljesen érdektelen. Most meglakolsz! – mondja Vona, és ráköp egy hurutosat a gigantikus péniszére, majd a kopaszok felé fordul: – Hozzátok a beöntőszettet!

Sajnos, vagy inkább szerencsére a hagymázas álom itt megszakadt. Összeizzadt takarómat lerúgva konstatáltam, hogy otthon vagyok kedvenc budai villanegyedemben, távol a Nemzeti Kávéháztól és a homoszexuális prolibűnöző csürhétől. Az egészet szörnyűséget a Klasszban elfogyasztott nem túl friss tőkehal számlájára írtam. És hogy honnan tudom mindezt? Én voltam Vona Gábor!

(forrás: http://sodika.atw.hu/)

Linkek

Vona Gábor a twitteren is követhető immáron

Ha csak Istennek tetszőn kívánunk közlekedni, akkor a legjobb mód erre a Jobbtaxi igénybevétele.