Filozófia

A filozófia olyan mint a segglyuk: mindenkinek van sajátja, de kurvára idegesít, ha a más az övét mutogatja. Még az ókorban, néhány államférfi úgy gondolta, hogy ők minden fontos dologra rájöttek az univerzumban, amire csak rá lehet (beleértve a fiatal fiúkkal való nemi életet) és ezt oktatni is kellene a közjó érdekében. Ez a tendencia azóta, a süldők molesztálásán kívül mit sem változott.

Filozófiát azért érdemes tanulni, mert később, minden olyan tantárgyban, ahol nem kell számolni, mint örök joker kártya bevethető. Bármilyen kérdésre max pontos választ jelent, ha erősen elgondolkodunk, és utána az épp aktuális kor filozófusától idézünk pár mondatot. Ebből egyből le fogja vágni a tanár, hogy valójában kurvaértelmesek vagyunk csak kicsit izgulunk a vizsgadrukk miatt.

Hogyan legyünk filozófusok

Mivel minden filozófia gyakorlatilag ugyanaz, ezért mi is könnyedén felcsaphatunk bölcs mindentudónak, ha érezzük magunkban a potenciált. Csak annyit kell tennünk, hogy követjük az alábbi pontokat világnézetünkben:

• Nekem igazam van, mindenki másnak, főleg akiket utálok és viszont utálnak, azoknak nincs.
• Minden amit a világról tudunk az rossz.
• A világ is rossz.
• Vagy az emberek.
• Vagy a társadalom.
• Isten létezik és szeret engem, nekem csak rá kell jönnöm, hogy hogyan teszi ezt.
• Minden előttem lévő filozófusnak a kurvaannyát. Nincs igazuk.
• Az embereknek is a kurvaannyát. Nincs igazuk.
• Vagy a társadalomnak.

Filozófusként meg kell, hogy legyünk győződve arról, hogy nekünk tökéletesen igazunk van. Mindenben. Mivel igazunk van, ez rengeteg mindenre feljogosít: például arra, hogy kitaláljuk, milyen is a tökéletes társadalom. Ez igaz, hogy előttünk még senkinek sem sikerült, de nekik ugye nem volt igazuk.

• A tökéletes társadalomban mindenki boldog és jó.
• Ezt úgy lehet elérni, hogy törvényeket hozunk és betartunk. Az, hogy ez eddig nem sikerült, azért van mert mindenki fasz.
• A törvényeket amiket be kell tartani, majd én a filozófus hozom, illetve az a pár ember, akiket egész életükben csak arra képeztek, hogy olyanok legyenek mint én. Helyesen.
• Ez mindenkinek jó lesz.
• A zsarnokoknak is akik most uralkodnak, mert ők is jobban örülnének az egyenlőségnek.
• Amúgy mindig csak zsarnokok uralkodnak a történelemben, kivéve, ha épp jóban vagyok eggyel.

Ha valaki vitába szállna hibátlan eszmefuttatásunkkal, akkor nyugodtan világítsunk rá arra, hogy ő egy buta, értéktelen és egyszerű kis fasz (ne feledjük, hogy mindenkinek boldognak kell lennie a jó társadalomban, kivéve akiket utálunk) és csak azért nem ért egyet velünk, mert nem képes felfogni a tyúkszerű agyával, miről is beszélünk. Az, hogy az enberek többsége nem érti a gondolatainkat, teljesen átlagos dolog: a társadalomnak csak egy kis része fogyaszt folyamatosan kábítószereket.

Hogyan oktassunk filozófiát

Lehetőleg hétfő reggel 8-kor tartsuk az órát, hogy biztosan minél többen jöjjenek be rá. Beszéljünk rengeteget, olyan dolgokról, amiket nem fogunk visszakérdezni. Ne érdekeljen, hogy minden ember másként gondolkozik és épp ezért meg van a helye a világban: egyedül nekünk van igazunk, a mi nézőpontunk a helyes. Ezért nyugodtan lepontozhatunk minden vizsgát, amiben nem szó szerint azok a mondatok vannak leírva, amikre mi éppen gondolunk. Ha a diák értené a filozófiát, akkor ugyanúgy gondolkodna mint mi, ebből következik, hogy ugyanazok a gondolatok lennének a fejében, ugyanazokkal a szavakkal és ugyanúgy nem mosna soha hajat. Ha valaki rondán írt arra nem kell pontot adni, hiszen Isten léte miatt az igazságnak szépnek kell lennie.

Természetesen a tanárokat is meg lehet érteni, hiszen nem is igazi filozúfus az, akit a környezete nem akar megégetni.

A filozófia ágazatai

A filozófia olyan kurva általános, hogy szinte minden területre beférkőzött, akár egy titkosügynök. Így nem menekülünk tőle, akárhová is megyünk. Naivan azt gondolnánk, hogy, ha a matek vagy a művészet mezsgyéjére menekülünk, akkor majd jól megússzuk az agyrobbantó baromságokat az elmélkedés gyönyöreit. A logika, az esztétika, a gnosszeológia úgy ölelik körbe a különféle területeit az életnek, akár te a barátnőd szex közben a markodat hokizás közben.

Esztétika

Külön tárgy, mely kiváló McDonald's alkalmazottakat képez ki. Akármennyi esztétikai szöveget olvasol el, az eredmény ugyanaz. A lényeg, hogy minél érthetetlenebbül írja körül az adott esztéta a témakört, amiről beszélni akar. Az esztétikai tárgyú olvasmányok többsége így nagyjából érthetetlen baromság, de te, ha ezt visszamondod saját szavaiddal a vizsgán, akkor a tanár végig csak bólogatni fog, mert ő maga sem érti. Tehát az esztétika a nemértés művészete, könnyebbség szempontjából a legjobb tárgy, hiszen a kutyafasza sem tudja, mit olvas, miről beszél, éppen ezért teljesen lényegtelen, hogy megtanulod-e normálisan vagy sem. Ha el tudod mondani, hogy a művészet erekcióval jár, csak kicsit bonyolultabban, már érted az esztétikát.

Logika

Annak a filozófiája, hogyan kapcsolsz össze minél több baromságot, melyek látszólag egy csoportba tartoznak. A logikával foglalkozók kedvenc példája így az asztal, mert mi más is juthatna elsőként eszünkbe, mint az asztal. Hiszen "logikus", hogy, ha példát akarunk hozni valamire, az a tárgy jut eszünkbe, ami legalantasabb szexuális ösztöneinkhez tartozik. Miért? Mert a tanár bemegy a terembe, és mivel filozófia szakokon általában nőnemű egyedek fordulnak elő többségében, ezért álló fasszal kell órát tartania. Éppen ezért egész végig azon jár az esze, hogy döngesse meg azt a csinos kis bölcsészpicsát ott a hátsó padban, itt, a tanári asztalon. Ezért mindig az asztalt hozzák fel példának.

De a logika irtóra kedveli a szillogizmusokat is. Ezek ugyanolyan faszságok, mint minden más a filozófiában. Két premssziából és egy konklúzióból állnak hivatalos definíció szerint. Példa rá:

• 1. Szókratész halandó.
• 2. A mókus halandó.
• 3. Szókratész mókus.

Híres filozófusok

ez a cikk még csoNk és példáúl bővíthetnéd

Szókratész

Minden filozófus őrá recskázik, ha éppen nem Arisztotelész van célpontban. Tulajdonképpen egy kiéhezett, homoszexuális perverz alak volt, csak éppen felfedezte, hogy a filozófia segítségével talán ki tudja elégíteni magát. Éppen ezért megalkotott magának egy csomó fogalmat, mellyel a naiv enbereket magához csalogathatja és legalább mentálisan közösülhet velük. Elmélete szerint nincs tanulhatú tudás, mert az már BENNÜNK van. Tehát ezt csupán felszínre kell hozni. Ezt hívta ő BÁBÁSKODÁSNAK. Értitek: bábáskodás. Mit csinál egy bába? Turkál a nőkben, gyerek után kutatva. Szókratész is ezt akarta csinálni, csak sajnos tudvalevő módon nem a lebujokban kereste partnereit, hanem az arkhónok tanácsában (ahová csak férfiak kerülhettek be). Így hát, aki tanítványa lett, azzal bábáskodott. Taktikája:

• 1. kiáll Athén utcáira, nézelődik
• 2. megtetszik neki egy fiatal fiú
• 3. leszólítja: "akarsz többet tudni? meg akarod szerezni a tudást?"
• 4. Nem válaszra: "Takarodj innen te gecy szofista!"
• 5. Igen válaszra: "S tudtad, hogy a tudás benned van? Na, gyere, megmutatom, hogy szedjuk elő a házamban!"

Platón

A platói szerelem

Szókratész tanítványa, akinek rengeteg mindent köszönhetünk. Valódi neve Arisztoklész, apai nagyapja után. A Platón nevet csak később kapta és görögül nagy vállút jelent. Valójában Platónnak soha nem volt nagy válla, csak arca. Tanításai szerint a legfőbb igazság létezik (ideák), de a világban csak a torzított másaikat láthatjuk. Illetve mi nem látjuk, csak Platón. Az enberek úgy élnek, mint barlangokba leláncolt makájok, akik a falat nézik egész nap. A besütő fény a dolgoknak a sziluettjét vetíti a barlangfalra, amiket mi igazságnak hiszünk. Ha valaki kimenne a barlangból, miután szeme hozzászokott a káros UV-hez, a látvány eltöltené. Ha visszajönne elmesélni a többieknek, hogy mit látott, azok arconröhögnék.

Arisztotelész

Őt emlegetik úgy, mint "a filozófust". Platón tanítványa volt és sokat töprengett azon, hogy mi a jó. Később Nagy Sándor tanítómesterévé vált, szemmel láthatóan nagy sikerrel. Arisztotelész legtöbb munkája szerencsére fennmaradt - torzítva. A középkorban, mivel egyedül a Biblia jelentett igazságot, az ő logikusabb világnézetét üldözték, mert kételkedésre ösztönzi az embert Istenben. Ezért A. Szent Tamás már úgy fordította le, hogy a filozófus világnézetét valójában a Bibliában leírtak egy másik értelmezéseként mutatta be. Arisztotelész a nevetésről is írt, de azt csak kesztyűben szabad olvasni.

Descartes

Tőle származik a "Gondolkodom, tehát vagyok" mondás. Szegény Descartes filozófiája mára nagyon megdőlt, hiszen tudjuk, vannak enberek, akik léteznek gondolkodás nélkül is. Igaz, élete végére ő is megváltoztatta filozófiáját "Gondolkodom, tehát baszok"-ra, mivel rájött, hogy lenni csak egy nőben jó. Ám hozzád hasonlóan számára is késő volt, minthogy túl sokat foglalkozott a filozófiával, és túl keveset a nőkkel. (Vagy ő is a loherét olvasta, ki tudja.)

Nietzsche

A leírhatatlan nevű filozófus, akinek filozófiája tulajdonképpen egy tébolyda. Töredékes írásai néha igencsak nagy elmebajra vallanak, jól mutatják későbbi bekattanását. Mániája Dionüsszosz, aki szerinte a művészeti tisztaság megjelenítője. Ám mindannyian tudjuk, hogy ezt csupán azért írta így le, mert még nem volt eléggé kattant. Valójából azért szerette Dionüsszoszt, mert a görögök eme istenét a seggrészegségről és a nőhabzsolásról mintázták. S mivel ő is hasonló volt mint Te, ezért mindkettőről csak vágyakozhatott, vagy legalábbis csak előbbit kaphatta meg (általában ilyenkor alkotott - fő műve A tragédia születése is egy hardcore kocsmázás alkalmával született meg, mikor is Nietzsche már annyira részeg volt, hogy nem tudott ülni sem).

Híres elmélete az Übermensch, mely sokak szerint Hitler nácizmusát előzi meg. Nem tudni, hogy együtt rúgtak-e be Hitlerrel (igaz, a Führer akkor még csak 8 éves volt, mikor Nietzsche már bekattant), de tény, hogy egyikük sem szerette a zsidókat, s a nőktől is féltek. Ennek oka talán az lehet, hogy oviban egy zsidó kislány tökönrúgta őket. Legalábbis Freud szerint (akit meg nagybátyja rakott seggbe kiskorában, ezért is ír annyit a gyerekkori análszadisztikus élményekről).

Valaki fejezze be

Mert én most elfáradtam kurvára.