Emo
A tízszavas tanmese a királyfiról és annak étrendjéről
Egy szép novenberi napon Sage királyfi sage országból, elindult szerencsét próbálni. Apja sage [ejtsd: zsálya] volt, anyja leves, így igen érdekes génkészlettel létezvén a világban, egész hirtelen összeszégyellte magát. Leült egy sage [ejtsd: zsálya] tövébe gondolkodni, és elfogyasztani hamuba sült pogácsáját. Nem akármilyen pogácsa volt ám az! Töpörtős és burgonyás, pizzás haséval kevert sage-levél illata volt néki! Mindhiába a finom eledel, Sage királyfi bizony elsírta magát. Egye meg önnön rokonait pogácsájában? Bárhogy is töprengett, ő bizony úgy döntött hogy azon nyomban éhen hal, mintsem elfogyassza rokonit neki. Így hát magára húzta a sage [azaz zsálya] leveleit mi alatt pihengetett, és menten elaludt. Egy Zsake nevű démon ragadta el őt álmában, messze-messze vitte őt sage országtól. Elrepült vele az óceánokon túlra, az üvegből manufaktúrált hegyeken is túlra, ahol anonymous2-nek nevezte magát mindenki. Meglehetősen furcsa és érthetetlen szokás volt ez, de megtartották a tradíciót. Sage királyfi igencsak kétségbeesett, mit csináljon szegény fejével, de Zsake ekkoron így szólott hozzá:
- Kedves Sage királyfi, buziságnak bűnébe estél te, bizony mondom Néked!
- Ugyan kedves Zsake, nem volt nékem semmiféle nemi kapcsolatom, hisz efféle mesékben még utalás is ritkán engedett meg ezen cselekvésekre, hejj!
- Hátpediglen királyfi, bizony mondom néked, aki inkább éhen hal, minthogy kannibál legyen, azt mifelénk buzinak nevezik, és örök időkig turkálnak majd seggedben az ittlakók, hétköznap 7től 5ig, hétvégén pedig egész nap, kivéve persze az ünnepnapokat, bizony mondom Néked.
És így is lett, Sage királyfi a buziságnak bűnébe esend, így seggébe turkállanak egész álló nap abban a démoni országban. Jó éjszakát gyerekek!
