Szalacsi Sándor

Innen: IKM
A lap korábbi változatát látod, amilyen Tdu1 (vitalap) 2009. november 2., 13:03-kor történt szerkesztése után volt. (Dolgok amelyek elhagyták Szalacsi száját:)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Jump to navigation Jump to search


Jelenleg az összes cikkünk SILÁNY. Segíthetsz jobbá tenni őket, úgy, hogy TELJESEN ÚJRAÍROD AZ ÖSSZESET.


Szalacsi Sándor, Fogarassy Árpád, A zatombunker, és az Ojjektum története


Élt egyszer a ’80-as években egy ember, akit úgy hívtak: Fogarassy Árpád. Kicsit félt a háborúktól, érthetően, hiszen a mai világ nagyon gonosz. Ezért eszébe jutott, hogyha netalántán véletlenül atomtámadás érné az országot, ő mit tenne? Arra jutott, hogy bármit, csak ne haljon meg. Így belekezdett egy olyan vállalkozásba, amely megpecsételte az egész életét, sőt nem csak az övét, a falujáét is: egy vasbeton atombunker építésébe. A 6x6x6 méteres objektum 2 m-es falvastagsággal hatalmas mennyiségű anyagot igényelt, amelyre nagyon sok pénze, ideje, 2 felesége is ráment. Aztán 1988-ban egy riporter, akinek a fülébe jutott ez az egész történet fogta magát, és elment a faluba ahol ez a történet játszódik (a mai napig!): Kocsordra. Ott az ’atombunker’ keresése közben találkozott egy nem túl józan emberrel, akitől útbaigazítást kért. Ennek a beszélgetésnek a teljes tartalma megtalálható az interneten.

Az úr akit lencsevégre kaptak: Szalacsi Sándor. Pont a keresett Árpinak a nővérével járt egy osztályba kinek neve: Malvin, még általános iskolában (1 évvel idősebb). Később végül megtalálták akit kerestek, és elkészítették a riportot.


Ám az internet megjelenése, és széles körben való elterjedése nem várt reakciókat váltott ki. Az internetre felkerülő Szalacsi-videóra a mindenre kiéhező internet-közösség úgy reagált, mint akik soha nem láttak részeg embert: lecsaptak mint Gyöngytyúk a takonyra. Százával készültek a Szalacsis képek. A videóban elhangzó aranyköpések, bakik szállóigévé váltak*. Akiket jobban érdekelt a téma, megtalálták a riport érdemi részét is, az atombunkert. Ez indította be Magyarország első mém-túrizmusát: több mint 9000-en látogattak el az évek során Kocsordra, hogy Szalacsi, az ojjektum, Árpi, Malvin, és a zoxigén nyomába eredjenek. Fogarassy Árpádot nem érte meglepetésként az újonnan érkező újságírók hada, hisz őt már régebben is megkörnyékezték, miután elkészült a riport. Viszont a történet többi szereplői nem örültek ennek az új ismerettségnek. Ennek az lett a vége, hogy a híres Szalacsit lánya egy Nyíregyházi Szociális Otthonba kényszerült adni, hogy a ’rajongók’ legalább a család többi tagjának nyugtot hagyjanak – ezután telefonszámot cserélt, és eltűnt mindenki szeme/orra/lába elől. Szalacsi máig ott él az otthonban. Fogarassy pedig továbbra is a saját pártjának ötletét dédelgeti.

Dolgok amelyek elhagyták Szalacsi száját:

  • „Árpád biztos jómunkásember”
  • „Kérem kapcsolja ki!”
  • „ojjektum” (ami inkább „ovjektum”)
  • „háromszázezer... vagy harminc ezer... vagy nem tudom”
  • „az ojjektum részirül”
  • „nem...igen...az ellen nem véd”
  • „vízbül veszi ki a zoxigént”
  • „teccikérteni?”
  • „mikó?"”
  • „velem egykora születésű!”
  • nyál


Szalacsi hagyatéka