Fizika

A fizika az a tudományág, amiről minden műszaki irányban továbbtanuló ember azt hiszi, hogy valamelyik részéhez nagyon ért.

Ez azért van, mert ezeknek az embereknek kötelező a Fizika-A2 és Fizika-A3 tárgyak, amelyek teljesen ugyanazt a törzsanyagot tartalmazzák, mint a középiskolás elektromosságtan és modern fizika tankönyvek, azzal a különbséggel, hogy olyan szavakat is használnak benne, hogy integrál, operátor, gradiens, és ettől már úgy hangzik, mintha sokkal többet mondtak volna el.

A fizika története

A fizika alapjait egy zseniális elme, Gordon Freeman fektette le 2004-ben, amikoris megalkotta a Source-féle Felezési Idő-elméletet. Egyes mondák szerint egy feszítővas esett a fejére, ekkor találta fel a gravitációs fegyvert. Furcsa egybeesés, hogy a gőz hasznosítása is ekkor kezdődött meg, olyan hatékonyan, hogy a mai napig megállíthatatlanul tolja a szelepeket, rengeteg haszonnal. Gordon Freeman azóta a svájci CERN-ben dolgozik, hogy mintákat vegyen olyan átjárókból, amit a részecskegyorsító segítségével nyitnak meg.

A fizika egy villámgyorsan fejlődő tudományág; Alig 3 évvel kialakulása után, 2007-ben már folytak kísérletek elszigetelt laboratóriumokban a terek hajlítására portálok segítségével. Ugyanebben az évben alakultak ki az első sikeres próbálkozások a hatás-ellenhatás törvényeinek ellentmondó, levegőben duplán ugró génmanipulált férfiúkról is.

A fizika ágai

A fizikának sokféle ága van

Mechanika

Az egyetlen helyes dolog amit tehetsz

Középiskolában: v=s/t. Ha ezt a képletet megtanultad, gyakorlatilag bármire használhattad, akkor is, ha nem tudtad, hogy a "v" a gyorsulás, az "s" a sebesség és a "t" a megtett út. Nem csak a mechanikában hasznos ez a képlet, hanem gyakorlatilag a fizika bármelyik ágában.

Egyetemen: A mechanikát mindenki leszarja, mert azt nem kell ismerni a számítógépekhez. Ágai a szilárdságtan, a statika, a kinematika, a dinamika, az áramlástan, meg még néhány mellékes dolog ami tényleg senkit nem érdekel. Bár ezek az ágak különböző dolgokról szólnak, közös jellemzőjük, hogy nem tudjuk melyik-melyik, mert már akkor nem figyeltünk oda, amikor a tanár azt a kocsikát gurította le a lejtőn. A mechanikát csak a gépészek tudják, de ők is csak a szigorlatig.

Optika

Középiskolában: Az optika tanítása közben körbeadott "kísérletező" tükrökkel kiválóan szórakozol azzal, hogy kiégesd az osztály másik sarkában ülő gyerek szemét a napfény segítségével. Másrészt itt tanulja meg mindenki, hogy a szivárványok azért keletkeznek, mert valaki a nap elé tart egy üvegdarabot. Fókuszpontot kell rajzolni a dolgozatban, ami iszonyat frusztráló, mert most akkor a görbe tükör kicsinyít vagy nagyít. Ha számolni is kell a dolgozatban, akkor lásd: Mechanika - v=s/t

Egyetemen: Egy borzasztó unalmas tudományág, amit hirtelen nagyon elkezdünk érteni, amikor szemüvegesek leszünk. Cilinderek vannak benne, illetve megtanítják, hogy a színeknek is vannak frekvenciái. Aznap este részegen megpróbálod befogni a rádiós ébresztőórádon a pirosat.

Elektromosságtan

Ezt a számítógépekben is be kéne vezetni, nem lenne többé szükség a tápra

Középiskolában: Lásd: Mechanika - v=s/t. Ha szerencsés vagy, az iskolának vannak elemmel működő, vezetékkötögetős kísérletező készletei, amit te percek alatt tönkreteszel, ugyanis nem szerencsés egy vezetékkel az elem két oldalát összekötni.

Egyetemen: Az ominózus Fizika-A2 tárgy alatt gyűlöljük meg, és utána teljes nihilizmussal éljük túl az összes ráépülő elektrotechnikás tárgyat. Legfontosabb jellemzője, hogy miután az informatikusok ezt kell, hogy a legtöbbet tanulják, miután kettessel átmentek, úgy érzik, hogy ők a szakma királyai ebben a témában, pedig csak arra emlékeznek, hogy a Lorentz-erőhöz keresztszorozni kell. Vannak benne mágnesek is, ez a legjobb benne, de a railgunra sajnos nem térnek ki.

Hőtan

Közpéiskolában: Lásd: Mechanika - v=s/t.

Egyetemen: Alapfogalma az entrópia, amit ha hetekig magyaráznak neked, akkor sem érted meg, hogy tulajdonképpen mit is jelent. Felvilágosultabb emberek tudják, hogy a lényege az, hogy ha dobókockával dobálunk, akkor egy hullám alakú görbe lesz belőle, amit valamiért a közgazdászok is nagyon szeretnek.

Modern fizika

Az űrutazás mindig nagyszerű téma sörözéshez

A fizika azon része, amit a bulvárlapokból ismerünk meg. Már Einstein is tudta, hogy a relativitáselméletet csak akkor tudja eladni a népnek, ha pofákat vág a fotókon, hülyeségeket nyilatkozik, és összeházasodik a saját unokatestvérével. Mivel a témakörben kizárólag a blikk ad hathatós tájékoztatást, ezért 8 évestől 90 éves korig mindenki teljesen egyenletes tudásszinttel rendelkezik, amiből következik, hogy remek sörözési téma. Kivételt képez ezalól néhány szerencsétlen színötös fizikus hallgató, akik viszont ezt tanulják, és ezért tudják, hogy minden teljesen máshogy van, mint ahogy középiskolában taníották. Ők az ilyen viták alatt a fejüket fogják, de még inkább nincsenek ott.

Mágnesek

Ebben a témakörben megtanulod, hogy a kék vonzza a pirosat, továbbá a plusz a mínuszt. És hogy a mágnesek felülírnak minden más fizikai törvényt, mert minden relatív. A mágnes egy marék vasreszeléket is képes lenne szépen elrendezni, ha nem lennél idióta és nem magára a mágnesre szórnád rá, hanem mondjuk egy papírlapra.

Jeles hazai fizikusok

Teller Ede (1908-2003)

Kis korában csúfolták, mert bozontos volt a szemöldöke, és nagy az orra. Ezért amerikába ment és feltalálta az atomerőművet, hogy bosszút álljon rajtuk. Ez sikerült is neki, csak közben az amerikaiak meg azért csúfolták mert jelent valamit a vezetékneve angolul. Ezért hazajött és boszzúból fel akarta találni a hidegfúziót, de addigra meghalt sajnos.

Eötvös Lóránd (1848-1919)

Szül. Ötvös Lóránt, Budán. Apja logopédus, anyja helyesírási szakértő. Híres mondása "Basszus inkább tanítok bölcsészetet, mint hogy alkalmazott tudományokat kelljen", mára szállóigévé vált.

Lonket István (1337-9000)

Hozzá fűzhető a végtelenszer újrahasznosítható mém három alaptörvénye. Életművében jelentős szerepe van a tudományág folyamatos magyarosításának. Jelenleg is működik tudományos vitafóruma, a méltán híres sg.hu

Schönherz Zoltán (1905-1942)

Híres értekezése, a "Hány embert tudunk úgy összezsúfolni egy épületbe, hogy az ebből származó mentális degresszió öt éven belül ne ütközzön ki" futótűzként borította lángba az európai tudományos közéletet. Radikális gondolkodása, és formabontó elméletei olyan gondolkodókat indítottak meg, mint Esterházy Péter és Fidel Castro. Később dolgozta ki "A párizsi, a csapvíz és a száraz kenyér fizikája" című tankönyvét, amely 1978-1986-ig önálló érettségi tételként állta meg a helyét.

Jedlik Ányos (1800-1895)

Édesapja, id. Jedlik megleste, miközben létrehozott egy indukciós elven működő áramtermelő szerkezetet. Nem is lepődött meg rajta, amikor ifj. Jedlik ezt megmondta neki.

Alyx Vance (2004- )

Gordon Freeman felesége, egy konferencián találkozott kedvesével. A kombájnok felfedezésében jelentős szereJAVÁRJ nem csinált semmit csak követett végig :( Az apja pedig egy tanácsadó volt. Vagy nem. jó barátságban volt a tanácsadókkal. Vagy nem. Mindegy, volt valami vele és a tanácsadókkal.

A fizika eddigi vívmányai

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
•