Creepypasta

2010 JUNIUS 5


EPIKUS CREEPYPASTA FORDITAS MARATON

IGEN BAZMEG DEHISZEN EZ MA VAN: http://piratepad.net/CTdpJc8Ybv

Táborozás

Néhány hónappal ezelőtt egy feltörekvő természetfotós barátom eldöntötte, hogy egy egész napot tölt el a városon kívüli erdőben. Minél több háborítatlan képet akart készíteni a portfóliójába a fákról és az élővilágról. Nem félt az egyedülléttől, számtalan alkalommal táborozott már egyedül. Egy kisebb tisztás közepén felállította a sátrát és a nap további részét fényképezéssel töltötte. Négy tekercs filmet lőtt el az út során. Amikor elment előhívatni őket, meglátott négy képet amik rendkívül felzaklatták. Biztos volt benne, hogy nem követte senki az odavezető úton, és út közben sem találta semmi nyomát más táborozóknak. A legközelebbi lakott terület pedig kilóméterekre volt tőle. Ha az éjszaka valaki rávilágított volna a sátorra, vagy egyáltalán a közelében lépdelt volna, felébredt volna rá. Senki sem volt a közelében aznap és azon az éjszakán. Ez a négy kép viszont a sátorban készült róla; ahogy az éjszaka közepén alszik.

A Vég őrzője

Akármelyik városban, akármelyik országban, keress egy elmegyógyintézetet, ahová be tudsz jutni. Amikor eléred a recepciót, mondd hogy meg szeretnéd látogani azt a beteget, aki a Vég őrzőjének mondja magát. Gyermeki félelem fog költözni az ott dolgozó arcára, majd elvezetnek az épület egyik eldugott szegletében lévő szobához. Amit hallani fogsz, az valakinek a visszhangzó szavai, ahogy magához beszél egy olyan nyelven amit nem fogsz érteni, de mélyen érezni fogod a kimondhatatlan félelmet amit gerjeszt benned. Ha a beszéd abbamarad, állj meg és gyorsan mondd hangosan: "Csak átkelek itt, csupán beszélni szeretnék." Ha még mindig csendet hallasz, menekülj. Rohanj, és ne állj meg semmi estre sem, ne menj haza, ne szállj meg valahol, csak fuss, és aludj ott, ahol összeesel a kimerültségtől. Reggelre megtudod, hogy megmenekültél-e. Ha újra hallod a hangot miután kimondtad ezeket, menj tovább. Amikor odaérsz a cellához, egy ablaktalan szobát fogsz látni egy emberrel a sarokban, aki ismeretlen nyelven beszél és ringat valamit. Egyetlen kérdésre válaszol csupán: "Mi történik ha mind összegyűlnek?" A szemedbe fog bámulni, és megválaszolja a kérdést borzasztó pontossággal. Sokan őrülnek meg abban a cellában, sokan eltűnnek a találkozás után, és néhányan véget vetnek az életüknek. De a legtöbben a legrosszabbat teszik. Te is azt fogod akarni. De tudd, hogy ha megteszed, abban a szobában halsz meg, azon személy keze által. Minden itt leírtnál félelmetesebb. Meg akarod majd nézni a Dolgot, amit a kezében tart. Ez a Dolog az egyik az 538 közül. Sosem gyűlhetnek össze. Soha.

Az új menyasszony

Egy fiatal pár esküvői fogadásán a vendégek eldöntötték, hogy részegen fognak bújócskát játszani. A vőlegény lett a hunyó, és sikeresen meg is talált mindenkit, az újdonsült menyasszonya kivételével. Lévén hogy sokáig nem válaszolt, a vőlegény végül dühös lett és úgy döntött már nem vicces ez a játék, így ott hagyta ahova bújt. Hetek teltek el, ő pedig elfogadta, hogy a mennyasszony meggondolta magát és mással folytatta az életét; így tett hát ő is. Pár évvel később a takarítónő leporolt egy öreg utazóládát annak az épületnek a padlásán, ahol a fogadás volt, és kíváncsiságból kinyitotta. A láda belsejében az oszlofélben lévő mennyasszon teteme volt, aki valahogy bezáródott a ládába, ahová elbújt. Nem lehet tudni, hogy megfulladt vagy éhen halt. Sikolyba torzult arccal találták meg, valamint hosszú karmolásnyomok borították végig a láda belsejét, ahogy megpróbált volna visszajutni ahhoz a férfihoz, akit szeretett.

Az Orvos

1944 telén, a túladóztatott, frontvonalak mögötti területen Ardennes-ben egy német orvos teljesen kifogyott a vérplazmából kötszerekből és fertőtlenítőből. Egy megrázó mozsártűz következtében a teljes táborhely vérfürdővé változott. Akik túlélték úgy mondták, hogy a sikolyokon és a hadnagyuk kiáltozásain túl, hallottak valakit kislányos örömmel vihogni. Az orvos körbe-körbe járkált a tűz alatt, majdnem teljes sötétségben, ahogy annyiszor, de sosem volt ennyire szegényes készlete. Nem számított. Tennie kellett a dolgát. Mindig a hasznosságára volt büszke. A bombázás lassan véget ért, és a legtöbben fáradtan aludtak el a sötétben, a hajnal közeledtével - 1945 első napján. Az első fénysugarakra felébredtek sikoltozni kezdtek. Meglátták, hogy a kötéseik nem akármilyen kötések voltak, hanem húsdarabok és izomszalagok. Sokuk kapott vérátömlesztést, pedig nem volt elérhető vérkészlet. Minden ellátott sebesült szinte teljesen be volt fedve gesztenyebarnára száradt vérrel. Az orvost egy lőszeres ládán ücsörögve találták meg, a semmibe révedve. Amikor az egyik férfi megközelítette és megkopogtatta a vállát, a köpenye leesett, így vált láthatóvá hogy hatalmas darab bőrt és húst nyúztak le a testéről szinte mindenhonnan. Egyik kezében szike volt, a másikban pedig vérátömlesztéshez használt fiola. Egyetlen abban a táborban ellátott sebesült sem érte meg 1945 Januárjának végét.

Játékbaba

IIllinois déli, vidéki részén egy játékvállalat elkezdett "realisztikus" játékbabákat árúsítani a várandós anyáknak. De miután az anya megszülte a gyermekét, a játékbaba sírni kezdett. Végül még a ringatás, amiről azt híresztelték, sem nyugtatta meg, és egyáltalán nem lehetett elcsendesíteni. Amikor a baba sírni kezdett, a szülőnek meg kellett ütnie, idővel egyre erősebben, hogy végre elhallgasson. Az egyetlen, amitől teljesen elhallgatott a baba, ha a fejét a falnak csapva tönkretetted a szerkezetet, ami a sírást okozta. Több alkalommal viszont a szomszédok rendőrt hívtak gyermekbántalmazás miatt, és amikor azok kiérkeztek, csecsemők véres maradványait találták a falakon és a padlón szétkenve. A legtöbb esetben az anyák nem értették miért jött ki a rendőrség, hiszen ők csupán, ahogy mondták, "megszabadultak az ostoba babától" miközben egy csecsemő formájú csomagot ringattak a karjaik között.

A határon át

Volt egy pár texasban akik a Mexikói határon túlra terveztek egy hétvégi bevásárló kirándulást. Az utolsó pillanatban a bébiszitter lemondta a napot, így magukkal kellett vinniük a két éves kisfiukat. Egy órája a határon túl voltak már, amikor a kisfiú hirtelen elszaladt és eltűnt egy saroknál. Az anya megpróbálta megkeresni őt, de nem találta meg. Keresett egy rendőrjárőrt, aki azt mondta neki hogy menjen a kapuhoz és várjon. Nem egészen értette a nő az instrukciókat, de úgy tett ahogy mondták. Nagyjából 45 perc múlva, egy mexikói férfi jelent meg a határon, a fiúval a karjaiban. Az anya hálásan odarohant hozzá, hogy megtalálta. Amikor a férfi észrevette, hogy a nő a fiú anyja volt, elejtette és elfutott. A rendőrség már várta. A fiú halott volt, és az alatt a 45 perc alatt, amíg távol volt, felvágták a testét, kivették a belső szerveit, és kokainos zsákokkal tömték meg. A férfi úgy akarta átvinni a határon mintha aludt volna [a karjaiban].

A lány a fényképen

Egy iskolai napon egy Tamás nevű fiú ült az osztályban, matek órán. Még hat perc volt kicsöngetésig, amikor véget ért a tanítás. Ahogy a háziját oldotta éppen, valamire felfigyelt a szeme sarkából. A padja az ablak mellett volt, és ahogy odafordult, valamit meglátott a fűben. Egy fényképnek tűnt. Amikor az iskola véget ért, odarohant ahol látta. Nagyon gyorsan rohant, nehogy valaki más szerezhesse meg a képet. Felvette a fényképet és mosolygott. A leggyönyörűbb lányról készült kép volt, akit valaha is látott. Harisnyanadrágot és piros cipőket viselt, kezével békejelet mutatva. Olyan gyönyörű volt, hogy hogy találkozni akart vele a fiú, így körbeszaladt az iskolában, és mindenkit megkérdezett, akivel csak találkozott, hogy ismerik-e a képen látható lányt. Mindenki akit megkérdezett, azt mondta hogy "Nem". Teljesen letört lett. Amikor hazaért, megkérdezte a nővérét, hátha ismeri a lányt a képen, de sajnos ő sem ismerte. Későre járt már, így Tamás felment az emeletre, az éjjeli szekrényre rakta a képet, és aludni tért. Az éjszaka közepén Tamás arra ébredt, hogy valami kopog az ablakán. Olyan volt, mintha körmök kopognának rajta. Megijedt. A kopogás után kuncogást hallott, és látott egy árnyékot az ablaka mellett elsuhanni, így kikelt az ágyból, odament az ablakhoz, kinyitotta, majd hallgatózott, merről jöhet a kuncogás. Mire odaért, az elhallgatott. Másnap Tamás körbekérdezte a szomszédokat, hogy ismerik-e a lányt a képen. Mindenki azt mondta "Nem". Amikor az anyja hazatért, őt is megkérdezte, de ő sem ismerte a lányt. Visszament a szobájába, a képet az íróasztalára rakta, majd elaludt. Ismét kopogásra ébredt, fogta a képet az íróasztalról, és követte a kuncogást. Éppen az úton kelt át, amikor elütötte egy autó. A fényképpel a kezében halt meg. A sofőr kiszállt a kocsiból hogy segítsen rajta, de már késő volt. Hirtelen meglátta a fényképet, és felvette. Egy aranyos lányt látott a képen, aki három ujját tartja fel.

Egyedül otthon

Egyedül vagy otthon, és a hírekben egy gyilkosról van szó, aki szabadon van. Kinézel az üvegajtón, ki a kertbe, és látsz egy férfit állni a hóban. Pontosan úgy néz ki, mint aki a hírekben volt, és rád mosolyog. Nyelsz egyet, és azonnal tárcsázod a 911-et. Visszanézel, ki a kertbe, ahogy a füledhez szorítod a telefont, és látod hogy már közelebb van hozzád. Aztán elejted a telefont ijedtedben. Nincsenek lábnyomok a hóban. Az üvegajtón ő tükröződik.

A Menyasszony

Egy fiatalember és az újdonsült felesége éppen a nászútjukon voltak Párizsban, amikor a nő komoly arccal leültette maga elé a férfit, és megkérdezte, hogy elhagyná-e őt, ha nem lenne igazán szép. A férfi nevetett, megdícsérte őt, mintha a nő csupán drámaian viselkedne, és csupán azt szeretné hallani, hogy mennyire gyönyörű valójában. A nő fogott egy rongydarabot, az arcához dörzsölte, és letörölve a vastag alapozót, egy hatalmas, lila anyajegy lett látható, ami majdnem a teljes arcát befedte. A férfi így is szerette, jó ember volt, de mielőtt bármit is tehetett volna, akaratlanul is felkiáltott a látványtól. A nő könnyekben tört ki és elrohant, még a nászút idejének leteltével sem jelentkezett. Nem volt útlevele, sem pénze, így a férfi a legrosszabbtól tartva a rendőrségre ment. A rendőrök egyszerűen azt gondolták, hogy a nő meggondolta magát a házasságot illetően, és habár a nő nem beszélt franciául és nem voltak iratai, elkezdték keresni. Nem találták meg őt. Ahogy a hetekből hónapok lettek, a férfi kezdte feladni hogy valaha megtalálja a gyönyörű feleségét, az élete kezdett darabokra hullani, annyira emésztette a bánat. Képtelen volt dolgozni, folytatni az életét, úgy döntött beutazza a világot, hátha valami enyhítheti a bánatát. Évekkel később Borneoban egy szörny show-n vett részt egy régi épületben, Az utolsó, koszos ketrecben egy eltorzult, hegektől hemzsegő bőrű és megcsonkított nő hintázott előre és hátra, állati nyögéseket hallatva. A férfi eresztett egy sikolyt, ahogy felismerte a felesége arcán a hatalmas, lila anyajegyet.

Fehér zaj

Ha tévét nézel, és a csatorna hangyás adásszünetre vált, azonnal kapcsold ki a televíziót. Ha túl sokáig nézed ezt a hangyás képet a tévében, egyszer csak meg fog állni. A szobában minden hang megszűnik, és még a fehér zaj sem szól többé. Ha ez megtörténik, nem szabad elnézned a képernyőről. Talán nem fogod észrevenni akkor, mielőtt félrenéznél a tévéről, de a tested is megáll akkor. Az idő körülötted, veled együtt, teljesen megáll. A fekete és fehér pontok lassan életre kelnek, látszólag véletlenszerű helyekre kezdenek kúszni a képernyőn. Nem a normális hangyás kép lesz ez, hanem mozgóképpé rendezik magukat lassan ismét a szemed láttára. Amikor a fehér zaj is visszatér, ismét átveheted az irányítást a tested fölött. Soha többé nem nézheted azt a televízió készüléket. Csak adásszünetet fog adni, még kihúzva is. Ha tovább nézed a hangyás képet, ugyanezek az események fognak megtörténni, de végzetes következményekkel. Hogy mi történik pontosan, nem lehet tudni, mert mindenki aki megtapasztalta, eltűnt. Azt beszélik, hogy ha valaki újra elkezdi nézni a fehér zajt, vagy félrenéz a szünet közben, a fekete és fehér pontok újra elkezdenek mozogni, de te nem. A tekinteted végleg a képernyőrs szegeződik, ahogy a kép újra visszatér, mintha a csatorna képe jönne vissza. Hamar rájössz, hogy ez nem így van, mert minden hang továbbra is hiányzik, és a tévén lévő kép egy ismerős környezetet mutat: a szobát, amiben vagy. Az egyetlen dolog amit látsz még a tévében, az te vagy hátulról, és aztán az a dolog, ami miatt el fogsz tűnni örökre.

A Vasút

Az unokatestvérem és én San Antonioba utaztunk és [útközben] hírét hallotuk egy elátkozott vasúti átkelőnek. A történet így szólt: egy gyerekekkel teli iskolabusz egyszer [lerobbant] pont a síneken, amikor éppen jött egy vonat. A vonat túl gyorsan közeledett ahhoz, hogy a gyerekeknek esélyük legyen leszállni. Mind meghaltak. Amikor megtaláltuk az átkelőt, megálltunk a kocsinkkal, pont a síneken. Mind a ketten egy kicsit idegesen és félve vártuk, hogy mi fog történni. Pont mielőtt úgy döntöttünk volna, hogy tovább indulunk, a kocsi elkezdett előre gurulni. Félelmünkben nem tudtunk mást tenni, mint levegőért kapva egymásba ragaszkodni, kitárt szemmel és szájjal. Örökkévalóságnak tűnő másodpercek után (ami valójában maximum öt lehetett) a kocsi megállt. Szétnéztünk, és a síneken túl találtuk magunkat. Most ez nem tűnik túl ijesztőnek, viszont amit utána láttunk az eléggé megrémített minket ahhoz, hogy visszaugorjunk a kocsiba és aznap éjjel még megtegyük az egész hat órás utat hazafele. Miután megálltunk, mind a ketten körbejártuk a kocsit. A hat órás út alatt meglehetősen sok kosz rakódott a kocsira. Ez önmagában nem különös. Ami viszont az volt, az a sok pici kézlenyomat a kocsink hátulján. Gyermekek kezének a mérete volt. [Sosem tudtuk lemosni a kocsiról.]

Egy anya szeretete

Egy [este] egy házaspár a kocsijában utazott, amikor a távolban megláttak egy nőt, amint az út közepén veszettül integet. A feleség mondta az urának, hogy hajtson tovább, mert veszélyes lehet az éjszaka közepén megállni, a férfi viszont mégis úgy döntött, hogy lelassít. Nem akarta magát azzal a kétellyel hagyni, hogy mi történhetett volna, ha valaki esetleg megsérült és magára hagyják. Ahogy közelebb értek, észrevették, hogy a nő arcát és karjait horzsolt és vágott sebek borították. Ekkor úgy döntöttek, hogy megállnak, hogy megnézzék miben segíthetnek. A sérült asszony [kétségbeesetten] könyörögve kérte, hogy segítsenek, mivel autóbalesetet szenvedtek, és a férje és az újszülött fia egy mély árokban vannak beszorulva a lecsúszott kocsiban. A férje halottnak tűnt, de a kisgyermek még úgy tűnt, hogy él. Az utazó férj úgy úgy döntött, hogy lemegy és megpróbálja kimenteni a kisdedet az autóból. Megkérte a sérült asszonyt, hogy maradjon a feleségével a kocsijukban. Amikor leereszkedett az összetört kocsihoz, észrevette a két alakot az első ülésekben, de nem vizsgálta meg őket különösebben, hanem fogta kivette a kisbabát és gyorsan elindult vele vissza az anyjához. Amikor visszaért, nem látta sehol sem a nőt, így megkérdezte a feleségét, hogy hova lett. A felesége azt mondta, hogy a nő követte a férfit, amint lement a kocsihoz. Amikor a férj visszament, hogy megkeresse, észrevette, hogy az első ülésekben halottan ülő két alak a házaspár, és az anya, aki megállította őket az egyikük.

Rémálmok

"Apu, rosszat álmodtam." Pislogsz párat, és a könyöködre támaszkodsz. Az órád vörösen világít a sötétben - 3:23, hajnal. "Szeretnél idemászni az ágyba és elmesélni?" "Nem, Apu." A helyzet furcsasága még inkább felébreszt. Alig tudod kivenni a lányod fakó alakját a szoba sötétjében. "Miért nem, drágám?" "Mert az álmomban, amikor elmondtam neked mit álmodtam, az a valami ami Anyu bőrét hordta, felült." Egy pillanatra ledermedsz; nem tudod levenni a tekinteted a lányodról. A takaró mögötted pedig mozogni kezd.

Snuff filmek

Láttál már valakit kamerák előtt meghalni? A snuff olyan filmeket jelent, amik valódi gyilkosságot rögzítenek, szórakoztatási célból. Öngyilkosságok és kivégzések nem számítanak bele ezekbe. Az MPAA, az FCC és az FBI szerint, de még a Snopes.com szerint is, nincsenek ilyen filmek. Igen, még a Halál ezer arca sem ilyen. Minden amiről úgy gondolnád, hogy snuff, csupán hamisítvány, eljátszott, trükkfelvétel, mint azok a videók amiket ilyesmivel foglalkozó oldalakon találsz. Márpedig ez hazugság. Legalább - már amennyire megtippelhető - 30-40 snuff film létezik. A legrégebbi a néma filmek korában készült, egy rothadó celluloid szalagon van, a címe egyszerűen La mort d’une fille, és 1896-ban rögzítették. A legújabb, a hajviseletből és egy "Frankie Say Relax" pólóból következtetve, talán 1983-ban vagy 1984-ben készült, és Betán rögzítették. Ezek a filmek erőszakosságban eltérőek, de mind tartalmaznak rituális közösülést, miután megölnek egy lányt szőke hajjal, és átható, gyönyörű kék szemekkel, aki nagyjából 19 éves lehet. Ugyanazt a lányt. Minden egyes filmen.

Fénymásolatok

Egyedül dolgozol, amikor hirtelen elindulni hallod a fénymásológépet. Kimész és megnézed mi történik, számtalan fénymásolat tölti meg a gép tálcáját. Az egyik lapot a kezedbe kapod, és észreveszed, hogy egy rólad készült fénykép másolata. Téged ábrázol, holtan az irodai székedben, kitépett szemgolyókkal, átvágott torokkal. Mindegyik lap ugyanazt ábrázolja, más más szemszögből. A gépben viszont nem találsz fényképet.

Üvegcsék

Birtokodba kerül egy régi doboz. Benne sokféle üvegfiola földdel, porral, és cement vagy betondarabkákkal. Mind fel van címkézve, hellyel és idővel, mint például "Port Chicago 1944/7/17" és "Guernica 1936/7/17". Egy látogatás után a könyvtárban kiderül, hogy ezeken a dátumokon hatalmas robbanások történtek számtalan halottal. Pár nappal később egy csomag érkezik feladó nélkül. Benne egy üres üvegcse, a szülővárosod nevével és jövő heti dátummal.

A Csapda

A második világháború utáni Berlinben kevés volt a pénz, szűkösek a készletek, és mindenki éhezett. Abban az időben meséltek egy történetet egy fiatal nőről, aki látott egy vak embert ahogy átküzdi magát a tömegen. Beszélgetni kezdtek. A férfi megkérdezte a nőt, hogy megtenne-e neki egy szívességet, el tudna-e vinni egy borítékot a rajta lévő címre. Mivel a nőnek éppen útba esett hazafelé, beleegyezett. Elindult hogy kézbesítse a borítékot, körbenézett, hogy szüksége van-e esetleg valami másra is a vak férfinak. Látta, hogy a férfi a sötét szemüvege és a fehér botja nélkül siet a tömegben. A nő gyanakodni kezdett, és a rendőrségre ment. Amikor a rendőrök elmentek a borítékon lévő címre, hátborzongató dolgot találtak, három hentes gyűjtött emberi húst és értékesítette azt az éhezőknek. És mi volt a borítékban, amit a nő kapott a férfitól? Csak egy jegyzet, ami így szólt: "Ő az utolsó akit küldök nektek ma."

Bán Sára

A koporsókat régen lyukakkal bennük építették, hozzácsatolva egy hat méteres rézcsővel és egy haranggal. A csőrendszer elegendő levegőt enged be az áldozatoknak, ha azok téves körülmények között lettek eltemetve, mert azt hitték, hogy halottak. Egy bizonyos kis faluban, Hunor, a helyi sírásó, amikor egy este harangszót hallot, elment megnézni, hogy nem csak a gyerekek szórakoznak-e. Néha a szél is csinálhatja a hangot. De most, egyik sem volt. Lentről egy hang könyörgött és sírt, hogy temessék ki. "Te vagy Bán Sára?" - kérdezte Hunor. "Igen!" - válaszolt a halk hang. "1827, szepteNber 17-én születtél?" "Igen!" "A síron az áll, hogy 1857 február 20-án meghaltál!" "Nem, én élek! Csak egy félreértés volt!" "Bocsásson meg, asszonyom," -mondta Harold miközben rálépett a harangra, hogy elhallgattassa azt és eltömitette a csövet földdel. "De most augusztus van. Bármit csináltál odalent, az biztos, hogy nem élsz már, és az is, hogy ott maradsz!"

Harmincharmadik születésnap

A 33. születésnapodon menj el a legközelebbi benzinkútra, és nézd meg az aznapi újságot. A fizetett hirdetések között lesz egy kis rész, ami megemlékezik a születésnapodról, és arra szólít fel, hogy fordulj meg. Miután hátranézel, egy fekete köpenybe öltözött fickó közeledik feléd. Ha elrohansz, örök életedre vadászni fog rád, majd végez veled. De ha úgy döntesz hogy megvárod, és nem menekülsz el, egy kis csomagot fog átadni neked. Abban pedig azt a tárgyat találod, amire mindennél jobban vágysz.

A Portrék

Egyszer volt, hol nem volt, négyszögletű kerekerdő közepén, állt egy fáradt vadász, aki épp befejezett egy hosszú vadászatot. Kezdett sötétedni és mivel eltévedt, úgy döntött, hogy elindul egy irányba, míg ki nem kerül az egyre nyomasztóbb lombozat közül. Körülbelül egy óra után, talált egy kis kunyhót egy apró tisztás közepén. Rádöbbenve, hogy milyen sötét lett, úgy döntött, hogy megnézi, el tud-e tölteni egy éjszakát a fent említett kunyhóban, mondjuk például. Megközelítette az ajtót és észrevette, hogy az félig nyitva van. Senki sem volt bent. A vadász lefeküdt egy egyszemélyes ágyra, úgy döntve, hogy majd reggel mindent megmagyaráz a tulajnak.

Ahogy körülnézett a kunyhóban, meglepődött, hogy sok-sok portré veszi körül, mindegyik hihetetlen részletességgel megfestve. Kivétel nélkül az összes a vadászt bámulta, az arcukon gyűlölet és megvetés látszott. Amikor visszanézett, rendkívül kényelmetlenül érezte magát. Végül egy kis erőfeszítést tett, hogy figyelmen kívül hagyja a gyülöletteli arcokat és befordult a fal felé. Már nagyon kimerült volt, úgyhogy elaludt. A következő reggel, amikor a vadász felébredt, megfordult a váratlan napsütésbe pisolgva. Felnézve észrevette, hogy a kunyhóban nem voltak portrék, csak ablakok.

Az emelet

Még egész kis gyermek voltam mikor a családom egy öreg, kétszintes házba költözött hatalmas, üres szobákkal és recsegő parkettával. Gyakran voltam egyedül iskola után, mivel a szüleim igen sokat dolgoztak. Egyik koradélután mikor hazaértem a ház még mindig sötét volt. - - Anya - szólítottam, majd hallottam a válaszát az emeletről: - Igeeeeen? Azidőtájt még éppen a berendezkedéssel voltunk elfoglalva, így nem tájékozódtam könnyedén a szobák labirintusában, de tudtam hogy ő az egyik távoli szobában van, pont a folyosó végén. Kényelmetlenül éreztem magam, de meggyőztem magam, hogy minden rendben van és rohantam az anyukám felé, tudva hogy a puszta jelenléte elűzi minden [félelmemet - válasszatok] rossz érzésemet. Ahogy a kilincs felé nyúltam, hallottam a bejárati ajtó nyikorgását és édesanyám vidám hangját: - Drágám, itthon vagy? Visszahőköltem ijedtségemben, majd lerohantam a lépcsőn hozzá, azonban ahogy visszapillantottam láttam ahogy a szobaajtó résnyire kinyílik. Egy röpke pillanatra láttam valami nagyon furát odabent - máig nem tudom mi volt az - de engem bámult.

Karszalagok

Amikor a kórházba kerülsz, az orvosok egy karszalagot helyeznek a csuklódra, amin rajta van a neved. Többféle színű karszalag létezik és mindegyik szín mást jelent. A piros karszalagokat a halott emberekre rakják.

Volt egyszer egy sebész, aki éjszakai műszakban dolgozott egy tanuló kórházban. Épp akkor fejezett be egy műtétet és útban volt az alagsor felé. Belépett a felvonóba, de már állt benne valaki. Miközben a felvonó egyre lejjebb haladt, a sebész elkezdett a nővel beszélgetni csupa általános dologról. Amikor a felvonó ajtaja kinyílt egy másik nő épp be akart szállni, de a doktor hirtelen rányomott az ajtózáró gombra és megnyomta a legfelső emelet gomját. A nő először meglepődött, majd szemrehányóan megjegyezte, hogy az orvos milyen faragatlan volt és megkérdezte, hogy miért nem engedte be a másik nőt. Az orvos ezt válaszolta: "Azt a nőt nemrég operáltam és meghalt a műtét közben. Nem látta a piros karszalagot a csuklóján?" A nő elmosolyodott és felemelte a karját, majd ezt mondta: "Valami ilyesmit?"

Köszönöm

Éjjel 3 van, halloween éjszakája, és te a barátaiddal mostanáig fenn voltál, hatalmas buli volt. Megnéztétek a kedvenc horror filmjeiteket, elolvastátok a kedvenc rémtörténeteiteket, és még a régi "Bloody Mary" trükköt is kipróbáltátok a tükörnél. Miután a barátaid hazamennek, nyújtozkodsz egyet és ásítasz, ideje eltenni magad holnapra, úgyhogy bemész a szobádba és lefekszel aludni.

Kicsivel később ráébredsz, hogy nem tudod kiverni a fejedből azokat a képzeletbeli lényeket amiket a tévében láttál. "Bah...Utálni fogom magamat ezért holnap" mondod hangosan, ahogy felkapcsolod az éjjeli lámpádat, ami már gyerekkorodban is segített átvészelni a rémálmokat. Perceken belül már félálomban vagy, kényelmesen bebújtál a takaró alá, a szemeid csukva vannak, és a fejedben már sokkal békésebb gondolatok járnak...

...amíg észre nem veszel valamit a fényben, ami árnyékot vet rád. Pislogsz, el akarod fordítani arcodtól a lámpát, de már késő: egy rothadó kéz megragadja a válladat. "Köszönöm, hogy felkapcsoltad a villanyt. Nehezen találtalak volna meg a sötétben."